Sárból aranyat

Természetesen nem arról van szó, hogy le akarnék mondani az ember hatóképességéről, viselkedésemet csak nagyon felületes szemlélők ítélhetik meg így. Arról van szó, hogy világosan érzékelem azt az alapproblémát, amellyel például az alkímia is évszázadokon keresztül küszködött, hogy sárból nem lehet aranyat készíteni. (Ez a kijelentés első sorban szellemi értelemben érdekes, de hát az alkímia sem gondolkodott másképpen róla.) Világosan érzékelem, hogy senki nem képes bármit is úgy hozzátenni a világhoz, hogy közben benne magában egy ugyanolyan rendű és minőségű dolog ne halna meg. Azok az álmok, hogy bárki képes lenne úgy előmozdítani valamilyen jót a világban, hogy közben maga nem változik, nem lép, nem mozdul el saját léte skáláján, teljességgel légből kapottak, és azokat a cselekvéseket, amelyek ilyen álmokra épülnek, én legfeljebb pótcselekvéseknek vagy még inkább egyszerű káprázatoknak nevezném. Ha az a vétkem, hogy ilyen káprázatokban nem hiszek, akkor jó, mert azt készséggel vállalom. Káprázatokban ugyanis tényleg nem akarok hinni, és mást se bátorítanék arra, hogy ezt tegye. Nincs a világnak az a helyzete, nincs sehol a körülmények olyan összjátéka, ahol a káprázatokra épülő ál-cselekvéseknek helyük, illetve létjogosultságuk lenne, nincs egyetlen olyan érv se, amelyre hivatkozva azokat létlegitimmé lehetne tenni. Sokan ezt még nem értik, de én már egy kicsit igen, és szépen látom, hogy ennek az értésnek a vonalán mi minden kristályosodik ki, és áll össze eggyé az életemben, látom ezt a tisztulási folyamatot, és biztosan tudom, hogy az nem fog megállni a saját határaimnál, biztosan tudom, hogy tovább fog gyűrűzni, vagyis minden, ami most születik, valamikor, valahol, valahogyan hatóvá fog válni. Nem ál-hatóvá, hanem igazi hatóvá, ébresztővé, felrázóvá, áttüzesítővé, bőséggé, életté, a létrend belső logikája szerinti szent cselekménnyé. Bízzatok ebben Ti is, bízzatok bennem, és bízzatok magatokban, mert Ti is képesek vagytok ugyanerre. Ti is képesek vagytok hatni, ha szerelmeteket, szenvedélyeteket nem égetitek el szalmalángon, ha mertek magatok örökké égő, belső tűzzé válni, és életetek végéig azon a belső tűzön lobogni. Ahogy azt annak idején ama názáreti próféta is tette az ígéret földjén...