Ahogy a világ anyagi síkján vannak összefüggések tendenciózus kapcsolatok olyan események amelyek bizonyos hasonlóságot mutatnak más eseményekkel és ahogy az ember képes ezeket a hasonlóságokat megfigyelni azokból következtetni és a következtetései alapján létstratégiákat kialakítani úgy a világ szellemi síkján is léteznek ilyen összefüggések azok szintén megfigyelhetők kitapasztalhatók és a tapasztalatainkból ugyanúgy fontos következtetésekhez juthatunk Miután mi emberek szellemi lények vagyunk e megfigyelések megtételére a tapasztalatok begyűjtésére a következtetések levonására minden képességünk megvan Létezik tehát szellemi rend annak a szellemi rendnek a megismerése felé pedig el lehet indulni pont úgy ahogy elindultunk az anyag megismerése felé is (Azt hiszem amit eddig írtam abban semmi meglepő sincs) Létharmónikusan akkor viselkedik az ember amikor egy mázsás követ nem ejt a lábára nem nyúl bele a forró vízbe nem ugrik le egy ötszáz méter magas sziklafal tetejéről Pontosan ilyen a létharmónia szellemi értelemben is tudom h vannak korlátok amelyeket nem hághatok át mert ha megteszem rosszul járok És h melyek ezek a korlátok oda ugyanúgy a tapasztalataimon keresztül jutok el mint ahogy eljutottam oda h ne ugorjak le a szakadékba Mert egy három méteresbe egyszer beleestem és már az is rossz volt vagyis a még nagyobbaktól még jobban fogok óvakodni (És még mindig nincs semmi meglepő)
Megjegyzem h bármennyire is evidensnek hangzanak ezek a mondatok azért sokunk számára mégsem azok sőt a látókörünkből sokszor rettenetesen hiányzik minden olyan dolog amely szellemi létünk felfedezésének igényével kapcsolatos Pedig - még egyszer mondom - mi emberek szellemi lények vagyunk szellemi értelemben kell tehát többé válnunk anyagi létünk csak a közeg amelyben ez a fejlődés lejátszódhat Kedvenc hasonlatommal élve az anyagi lét számunkra az ami a magasugró számára a gravitáció szüksége van rá h magasugró legyen hiszen az ad értelmet ellenpontot az elrugaszkodás gyakorlásához de egyébként csak lehúzza
Természetesen nem arról van szó h a szellemi rendet bárki képes lenne átlátni De hát az anyagi rendet sem látjuk át mégis felhasználjuk egy csomó már átlátott összefüggését Mért olyan meglepő h ugyanennek szellemi értelemben is le kell játszódnia? Amikor azt mondom h mindenki egyszerre tettes és áldozat vagy azt h a köztünk lévő különbségeknél sokkal fontosabb a természetes emberi összetartozásunk akkor nem a szellemi rendet mondom el hanem annak egy már megfigyelt összefüggéséről beszélek Mintha azt mondanám h a jég nulla fok felett megolvad Lassan már az ovisok is tudják... Aztán majd ahogy bővül finomodik arányosodik a látásunk újabb és újabb dolgokat fogunk hozzávenni ehhez az egyhez amelyet már most is alkalmazhatunk nyugodtan Az ősember se várta meg a tűzgyújtással az atommáglya feltalálását :-)!
Egy civilizáció fejlettségét vagy fejletlenségét nem mérem egyáltalán nem mérek semmit a mérésre nincs eszközöm ezt már sokszor leírtam az elmúlt héten Nem is kell mérni teljesen felesleges azt kell észrevenni h a civilizációban rögzült viselkedésminták közül melyek jók létharmónikusak és melyek nem azok Mert ez a kérdés fennáll és az ember szellemi fejlődése pont az h ebben illetve hasonló megkülönböztetésekben előbbre jusson Az ember szellemi értelemben vett növekedése pont az h az őt körülvevő szűk közegben már nem keres referenciákat kirepül a fészekből elindul világgá Aki nem hagyja el apját anyját... Tele van az evangélium elképesztően zseniális mondásokkal erre az utóbbi néhány évben jöttem rá illetve addig is tudtam de az utóbbi években volt nem kevés olyan pillanat amikor csak néztem h hát ez oda le van írva feketén fehéren és jóformán semmit sem akartunk megérteni belőle eddig (emmauszi tanítványok) Így képzelem azt h az agymosások hatásaitól meg lehet szabadulni és nem 200-as IQ kell hozzá hanem csak egy kis bátorság
A válságot nem tagadom soha nem is tagadtam mióta kiűzettünk a paradicsomból válság volt és amíg vissza nem érünk oda válság lesz a keletiek szerint a fejlődés válságok folyamatos során végtelen láncán keresztül zajlik és ebben teljesen igazuk is van ám ez nem jogosít fel senkit arra h karosszékében hátradőlve figyelje a világégés közeli eljövetelét mondván h a válság természetes állapot akkor meg mit kell aggódni miatta Ezt azért nem lehet megcsinálni mert a történetnek mi magunk is szereplői vagyunk olyannyira h a válságok tulajdonképpen bennünk magunkban dúlnak és a kinti válságok csak a belsők kivetülései Hogy nem dőlsz hátra a karosszékedben h nem akarsz bezárkózni egy elefántcsont toronyba a furulyáiddal az egy nagyon jó dolog Hogy kimész az utcára kettőt lépsz és azt hiszed h már megérkeztél az viszont egy rettenetesen rossz dolog illetve a kilépés jó benne csak utána tovább kéne menni ki a városból át a sivatagon át a sűrű sötét erdőn az üveghegyeken is túlra Vagy inkább a Golgotáig? Az is egy hely sőt még az se a vége! Nem húsvét van ma véletlenül...? Vagy nem véletlenül van ma húsvét?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése